A Leghosszabb nap

Omaha Beach A deszant-m�velet legfels�bb ir�ny�t�sa az amerikai eln�k �s a brit minisztereln�k kez�ben volt, nekik rendelt�k al� a k�t vez�rkari f�n�k vegyes t�rzs�t, illetve a brit minisztereln�knek a sz�vets�ges exped�ci�s er�k f�parancsnok�t. A D-napot eredetileg 1944. j�nius 5-�re t�zt�k ki, de a csatorn�n tombol� vihar miatt a hadm�veletet 24 �r�val elhalasztott�k. Mindenekel�tt h�rom l�gi deszant hadoszt�lyt (35 ezer f�, 500 t�z�rs�gi eszk�z, 110 k�nny� harckocsi) juttattak a part ment�n v�dekez� n�met egys�gek m�g� 2316 sz�ll�t� �s 2590 vitorl�z� rep�l�g�p ig�nybev�tel�vel. Ezek a deszantok a tengerpartt�l 10-15 kilom�ter t�vols�gban k�t napig folytattak �n�ll� harctev�kenys�get. A partrasz�ll�si ter�letet az angolsz�sz l�gi k�tel�kek 4500 bevet�sben "k�sz�tett�k el�". Mag�t a partrasz�ll�st nehez�tette a kedvez�tlen id�j�r�s: a sz�vets�gesek vesztes�ge az els� napon 10 500 f� �s 114 rep�l�g�p volt. Szeptember 15-ig az angol-amerikai er�k a partra tett 2 milli� katon�jukb�l 40 ezret vesz�tettek, a n�met vesztes�g becsl�sek szerint megk�zel�thette a 700 ezer f�t. A h�df�b�l val� kit�r�s m�r a Cobra m�velet keret�ben zajlott. 1944. j�nius 13-�n a n�metek megkezdt�k Anglia t�mad�s�t a V-1 (Vergeltungswaffe - "bossz��ll�s fegyvere") jelz�s� "sz�rnyasbomb�kkal". Augusztus 25-�n De Gaulle �s a sz�vets�ges csapatok bevonulhattak P�rizsba, szeptember 5-�n Br�sszel is felszabadult. A normandiai partrasz�ll�s, �ltal�ban a m�sodik vil�gh�bor�s "m�sodik front" problematik�ja nagyl�pt�k� vil�gpolitikai, hatalmi probl�m�kat, strat�giai �rdekeket �s a szolg�latukba �ll�tott taktikai megfontol�sokat �rintett. A hitleri N�metorsz�g a "vill�mh�bor�" elm�let�t vallotta, amely szerint a t�mad�s �ldozat�ul kiszemelt �llamot el�z�leg politikailag el kell szigetelni, majd a fegyveres er�k massz�v, meglepet�sszer� csap�s�val kell vill�mgyorsan sz�tz�zni. Minthogy N�metorsz�g els�sorban kontinent�lis hatalmak ellen k�sz�lt h�bor�ra �s gazdas�gi lehet�s�gei viszonylag korl�tozottak voltak, haditenger�szete gyeng�bb volt az amerikai �s az angol flott�n�l. A n�metek a tengeri harcban a tengeralattj�r�knak �s a l�gier�nek tulajdon�tottak d�nt� jelent�s�get. Az akkori angol katonai doktr�na vez�relve a tengeri uralom kiv�v�sa volt, a legf�bb eszk�znek az er�s flott�t �s a haditenger�szeti t�maszpontok rendszer�t tekintett�k. A katonai rendszerben a sz�razf�ldi hader� m�sodrend� szerepet j�tszott. Anglia egy kontinent�lis h�bor�ban nem sz�nd�kozott nagy hader�vel r�szt venni. Az Egyes�lt �llamok hivatalos katonai doktr�n�j�nak h�rom legf�bb t�tel�t John D. Heyes Peripheral Strategy c�m� k�nyv�ben a vil�ghatalomm� v�l�sban, ennek �rdek�ben a tengerek ellen�rz�s�ben, ennek eszk�zek�nt pedig nagy hadihaj�kb�l �ll� flotta hadrendben tart�s�ban foglalta �ssze. A washingtoni korm�nyzat kit�ntetett figyelmet ford�tott a haj�gy�rt�sra. A sz�razf�ldi hadsereg, melyhez szervezetileg a l�gier� is tartozott, a m�sodik vil�gh�bor� kezdetekor alacsony l�tsz�m� volt, �s l�nyeg�ben az els� vil�gh�bor�b�l megmaradt r�gi haditechnikai eszk�z�kkel rendelkezett. A n�met "vill�mh�bor�s" had�szati felfog�ssal szemben az Egyes�lt �llamok �s Anglia katonai doktr�n�j�nak alapelve volt, hogy a h�bor� els� id�szak�ban hader�ik lehet�leg ne bocs�tkozzanak hadm�veletekbe az ellens�g f�er�ivel. Csak korl�tozott er�kkel �s eszk�z�kkel a perif�ri�n tev�kenykedjenek, meg�rizve saj�t f�er�iket a h�bor� befejez� szakasz�ra, amikorra az ellenf�l er�forr�sai m�r kimer�ltek. Hadt�rt�n�szek szerint a n�met, az angol �s az amerikai strat�gi�nak k�z�s von�sa volt, hogy a kit�z�tt c�l el�r�s�nek lehet�s�g�t tekintve a legkedvez�bb helyzetet vette alapul, �s egyik sem sz�molt azzal, hogy a politikai �s a had�szati helyzet a h�bor� folyam�n megv�ltozhat. Moszkva m�r 1941-ben javasolta a brit korm�nynak a m�sodik front megnyit�s�t, 1942-ben pedig m�r k�vetelte, hogy az Egyes�lt �llamok �s Anglia fegyveres er�i kezdjenek Nyugat-Eur�p�ban nagym�ret� hadm�veletekbe, �s ezzel k�nyszer�ts�k a n�met hadvezet�st, hogy legal�bb 40 hadoszt�lyt vonjon el a keleti frontr�l. Szavakban mindk�t korm�ny egyet�rtett ezzel. A h�rom korm�ny megegyez�s�r�l 1942. j�nius 12-�n Londonban, Moszkv�ban �s Washingtonban hivatalos k�zlem�ny jelent meg, mely szerint "teljes megegyez�s j�tt l�tre az Eur�p�ban 1942-ben megnyitand� m�sodik front halaszthatatlan feladatait illet�en". Winston Churchill h�bor�s eml�kirataib�l azonban kit�nik: az amerikai �s az angol deleg�ci� az 1941 december�ben tartott washingtoni konferenci�n megegyezett, hogy a k�t hatalom hader�i legkor�bban 1943-ban kezdik meg a behatol�st Eur�p�ba. Amire v�g�l 1944-ben elj�tt a D-nap, a keleti fronton m�r a szovjet csapatok kez�ben volt a kezdem�nyez�s. Az amerikai �s a szovjet csapatok v�g�l is 1945. �prilis 25-�n tal�lkoztak egym�ssal Torgaun�l ("elbai tal�lkoz�s").