Az �szaki-sarki tan�cs legut�bbi �l�s�t 2004 november�ben Izland f�v�ros�ban, Reykjavikban tartott�k. A k�ld�ttek t�bbek k�z�tt megt�rgyalt�k azt a jelent�st is, amely egy 300 kutat�b�l �ll� tudom�nyos test�let (Arctic Climate Impact Assessment, ACIA) k�zel n�gy�ves megfigyel�seit �sszegezte a glob�lis felmeleged�s �szaki-sarkvid�kre gyakorolt hat�sair�l �s ezek lehets�ges k�vetkezm�nyeir�l. Mint arr�l kor�bbi �r�sunkban besz�moltunk, a jelent�s szerint jelenleg az �szaki-sark k�rny�ke k�tszer olyan gyorsan melegszik, mint bolyg�nk t�bbi r�sze, �s az �vsz�zad v�g�re nyaranta ak�r teljesen j�gmentess� v�lhat. Ez lehetetlenn� teszi az �slakoss�g meg�lhet�s�t �s sz�mos �szaki �llatfaj, mint a jegesmedve kipusztul�s�hoz vezethet.

�ghajlatv�ltoz�s a politika �tveszt�j�ben

Az �szaki-sarki tan�cs megbesz�l�sei �s �ll�sfoglal�sai fontos politikai barom�terk�nt szolg�lnak, a glob�lis �ghajlatv�ltoz�s-ellenes k�zdelem aktu�lis er�viszonyainak meg�t�l�s�ben. A szervezetbe t�m�r�lt nyolc orsz�g (Egyes�lt �llamok, Oroszorsz�g, Kanada, D�nia, Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Izland, amely kieg�sz�l az �slakosok civil szervezeteivel) az �vegh�zhat�st fokoz� g�zok kibocs�t�snak 40%-��rt felel�s. A tan�cs tagjai k�z�l az Egyes�lt �llamok az, amely nem fogadta el a sz�n-dioxid-kibocs�t�s cs�kkent�s�nek elv�t �s tiltakoz�sak�nt kivonult az ENSZ �gisze alatt 2001-ben Kiot�ban rendezett kl�makonferenci�r�l. Az USA az�ta sem tagja annak a 128 �llamnak, amely elfogadta �s al��rta a Kiot�i Jegyz�k�nyvet. Ennek szellem�ben Washingtont az izlandi �rtekezleten is csak a kereskedelmi miniszterhelyettes k�pviselte, m�g a t�bbi r�sztvev� �llam- �s korm�nyf�it k�ldte a megbesz�l�sre.

A k�ld�ttek n�vekv� aggodalommal olvast�k az ACIA besz�mol�j�t, amely dr�mai k�vetkezm�nyeket v�zolt az �szaki-sark k�rny�ki orsz�gok sz�m�ra. "Mindny�junknak fokoznunk kell er�fesz�t�seinket, hogy cs�kkents�k az �szaki-sarkvid�k szennyez�s�t" - fogalmazta meg Szergej Lavrov orosz k�l�gyminiszter. Ezzel az �ll�sponttal a k�ld�ttek legt�bbje egyet�rtett, ugyanakkor nagy neh�zs�geket okozott, hogy k�z�s �ll�sfoglal�st tegyenek k�zz�.

Ennek egyik ok�t az USA mindenf�le g�zkibocs�t�si cs�kkent�st elutas�t� �ll�spontja jelentette. Az amerikai Paula Dobriansky szerint "Washington egy sz�lesk�r� k�rnyezetv�delmi programmal v�laszol a kl�mav�ltoz�s kih�v�saira. Ennek kapcs�n eddig 5,8 milli�rd doll�rt k�lt�ttek k�rnyezetbar�t technol�gi�kra, valamint minden ter�leten n�pszer�s�tett�k a meg�jul� energiaforr�sokat. Az USA ezzel �szt�nzi a sz�n-dioxid-kibocs�t�s cs�kkent�s�t."

A m�sik neh�zs�get izlandi Gunnar Palsson, a tan�cskoz�s h�zigazd�ja fogalmazta meg. Az �szaki-sarki tan�cs nem az a f�rum, amely a glob�lis felmeleged�s hat�sait cs�kkent� orsz�gonk�nti v�llal�sok szab�lyz�s�ra �s az ezzel kapcsolatos nemzetk�zi meg�llapod�sok megk�t�s�re hivatott - mondta. Hosszas vit�t k�vet�en m�gis siker�lt a r�sztvev�knek elfogadniuk egy hat�rozattervezetet, amelynek c�lja az �szaki-sarkvid�ken tapasztalhat� felmeleged�s lass�t�sa. A tervezetben azonban nincs a megfogalmazott c�lokhoz sz�ks�ges konkr�t cselekv�si terv, a v�llalt feladatok felsorol�sa �s ezek v�grehajt�s�nak m�dja. Nem tartalmazza azt az �ltal�nos meg�llap�t�st sem, hogy drasztikusan cs�kkenteni kellene az aut�k �s ipari tev�kenys�g okozta k�rnyezetszennyez�st, pedig e k�rd�sben sz�mos r�sztvev� orsz�g egyet�rtett. T�bb k�ld�tt is megjegyezte, hogy a meg�llapod�s minden bizonnyal nem lesz hossz� �let�. A v�rhat� politikai vit�k hev�ben a megegyez�s ugyan�gy felolvadhat, mint az el�rejelz�sek szerint az �szaki-sarkvid�k jege.

Elszalasztott lehet�s�g?

Mindezek ellen�re az �slakos szervezetek t�bbs�ge el�gedett volt, mivel v�gre a nemzetk�zi politika szintj�n is el�ker�ltek azok a probl�m�k, melyek megold�s�ban a nagy nyilv�noss�g seg�ts�g�kre lehet.

Ezt az optimizmust azonban nem osztj�k a k�rnyezetv�d� szervezetek. "A jelent�s felsorolja a v�ltoz�sok vesz�lyes k�vetkezm�nyeit, amelyb�l az k�vetkezik, hogy ezekre nagyon hat�rozott v�laszokat kellene adni. Ez most nem t�rt�nt meg" - nyilatkozta Samantha Smith, a WWF �szaki-sarkvid�kkel foglalkoz� csoportj�nak igazgat�ja. A k�rnyezetv�d�k szerint a fejlett �szaki �llamok egy el�gg� hom�lyos tervezetet fogadtak el, �s a tan�cskoz�s nem volt m�s, mint egy elszalasztott lehet�s�g. Az �szaki-sarkvid�ki �llamok korm�nyai elszalasztott�k a lehet�s�get, hogy p�ld�t mutassanak �s a kl�mav�ltoz�s elleni k�zdelem �l�re �lljanak - �ll a szervezet k�zlem�ny�ben. A WWF a r�gi� �sszes korm�ny�t s�rgeti, hogy azok jelent�s m�rt�kben cs�kkents�k az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�t.