A k�l�n�s emberszab�s� majomr�l leg�jabban egy amerikai kutat�n�, Shelly Williams sz�molt be. A Jane Goodall int�zet munkat�rsa �ll�t�sa szerint k�t �vvel ezel�tt maga is l�tta az "�ri�si �s csendes" �llatot. Williams meg van gy�z�dve arr�l, hogy �j fajt fedezett fel, m�g m�s kutat�k szerint ink�bb egy "szokatlan fel�p�t�s� �s viselked�s�" csimp�nzp�ld�nyr�l van sz�.

Csimp�nz vagy gorilla?

A t�rt�net 1990-re ny�lik vissza: a Keny�ban �l� Karl Ammann sv�jci f�nyk�p�sz �s k�rnyezetv�d� azt kezdte kutatni, milyen genetikai kapcsolat �ll fenn a k�z�p-afrikai (hegyi) gorill�k, illetve a nyugat-afrikai (s�kvid�ki) gorill�k k�z�tt, amelyek ma egym�st�l t�vol �lnek - a k�t alfaj �l�helye k�z�tt t�bb mint ezer kilom�ternyi �vezetben nem �lnek gorill�k. Exped�ci�ja sor�n hallott el�sz�r arr�l, hogy a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g (a volt Zaire) �szaki ter�letein, Afrika sz�v�ben - ahol tudom�sunk szerint nincsenek gorilll�k - "elfelejtett gorill�k" �lnek. Amman exped�ci�i a Bondo melletti Bili erdej�ben ugyan nem tal�lkoztak a keresett faj vagy alfaj �l� p�ld�ny�val, de sz�mos talaj menti f�szekre bukkantak.

A gorill�kra k�ztudottan jellemz�, hogy a talajon raknak f�szket, m�g a k�rny�ken egy�bk�nt szint�n honos csimp�nzok sokkal sz�vesebben alszanak a f�k �gai k�z�tt. Az exped�ci� tagjai mindezeken t�l a f�szkekbe ragadt sz�rsz�lakat is felfedeztek. A sz�rsz�lak pedig remek DNS-mint�k. A kutat�k term�szetesen nem k�slekedtek sokat a DNS-vizsg�latokkal, �m ann�l nagyobb volt meglepet�s�k. A sz�rsz�lakban tal�lt DNS ugyanis sokkal ink�bb hasonl�t egy csimp�nz �r�k�t�anyag�ra, mint a gorill�k�ra.

Annan �s kutat�csoportja egyik legfontosabb lelete az a koponya volt, amin felismerhet� volt a gorillakopony�ra jellemz� saj�tos tar�j. A koponya tov�bbi elemz�seib�l kider�lt, hogy noha nagyban hasonl�t egy csimp�nz kopony�j�hoz, a gorill�k egyes saj�toss�gait is mutatja. A k�rny�ken tal�lt �r�l�kek elemz�se el�rulta: b�rmi is pottyantotta el, az �llat biztosan gy�m�lcsben gazdag �trenden �lt. Ez is a csimp�nzokra jellemz�.

Amman �s t�rsai teh�t a jelek szerint nem m�st tal�ltak, mint egy csimp�nzt, amelyik gorillak�nt viselkedik.

A helyi vad�szok elbesz�l�sei is valami szokatlan �l�l�ny jelenl�t�re utalnak. A bond�i vad�szok nyelve nem tesz k�l�nbs�get csimp�nz �s gorilla k�z�tt, ehelyett a helyi nagy majmokat "faver�kre" �s "oroszl�n�l�kre" osztja. Ez a k�t t�pus �ll�t�lag ugyan�gy n�z ki, �s mindkett� menek�l a vad�szok el�l. Az oroszl�n�l�k azonban nagyobbak, �s sokkal nehezebben lehet �ket elejteni, m�g m�rgezett ny�llal is - �ll�tj�k a vad�szok. Sz�mos �ri�scsimp�nz-l�bnyom is meger�s�ti a vad�szok besz�mol�it a m�retes csimp�nzokr�l.

V�g�l egy helyi vad�szt�l siker�lt szert tenni egy f�nyk�pre: a felv�tel szerint a "bond�i �ri�smajom" a csimp�nzra hasonl�t, �s ezt er�s�ti meg egy lel�tt p�ld�ny is. Megd�bbent�ek ugyanakkor az �llat m�retei: 1,8 m�ter magas termete �s mintegy sz�zkil�s s�lya sokkal ink�bb a gorill�hoz, mint a csimp�nzhoz teszi hasonlatoss� (a csimp�nz maxim�lis testmagass�ga 1,7 m�ter, s�lya 80 kg). �s val�ban, ha az oroszl�nok �s p�rducok lakta ter�leten rendszeresen a talajon k�v�nnak �jszak�zni, az "oroszl�n�l�" l�nyeknek legal�bb ekkor�nak kell lenni�k.

A k�l�n�s majomra az amerikai Shelly Williams ir�ny�totta �jb�l a figyelmet, aki �ll�t�sa szerint a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �szaki es�erdejeiben maga is tal�lkozott az "�ri�smajmokkal", �s videofelv�telt is k�sz�tett r�luk.

Mi lehet a v�lasz?

A Maryland egyetem kutat�ja, Katherine Gonder azt felt�telezi, hogy az �ri�smajom egy elszigetelt csimp�nzk�z�ss�g tagja lehet, amelyben t�bb nagy m�ret� p�ld�ny �l, �s ez a tulajdons�g az ut�dokra is tov�bbad�dik. Ezek a majmok - azon t�l, hogy m�ret�kben k�l�nb�znek az eddig ismert csimp�nzokt�l - bizonyos szok�saikban (�gy a f�szekrak�sban is) hasonl�tanak a gorill�kra. Lehets�ges azonban az  is, hogy az "�ri�smajom" val�ban egy �j faj. Ha ez a feltev�s beigazol�dik, ez lenne az elm�lt �vtizedek egyik legszenz�ci�sabb felfedez�se.

	Az �ri�smajom jegyei
	- Nagy fekete arc (mint a gorill�k�) - K�zel 2 m�teres termet - 85-102 kg-os tests�ly - F�ld�n k�sz�tett f�szek (mint a gorill�k teszik) - Gy�m�lcsben gazdag �trend (mint a csimp�nzok�

[origo]