A t�bingeni egyetem k�t kutat�ja az Eur�p�ban honos eg�rf�l� denev�rek (Myotis) �t k�l�nb�z� faj�t vetette al� r�szletes vizsg�latnak. Mint a Nature c�m� brit tudom�nyos foly�iratban besz�moltak r�la, a k�s�rletek c�lj�ra befogott denev�rek egy nagy s�torban r�pk�dhettek. Zs�km�ny gyan�nt a s�tor tetej�r�l hajsz�lv�kony sz�lon lel�gatott lisztkukacok cs�b�tott�k �ket.

A term�szetben a zs�km�ny�llatok (lepk�k, rovarok, p�kok) h�tter�t a f�k, cserj�k lombozata szolg�ltatja; ezt a kutat�k r�csk�s gumifallal helyettes�tett�k. Ha a lisztkukac �s a gumifal k�z�tti t�vols�g meghaladta a 25 centim�tert, az �nyencfalatot mind az �t denev�rfaj (bajuszos, csonkaf�l�, horgassz�r�, tavi �s v�zi denev�r) egyedei f�lfedezt�k. Ha azonban a t�vols�got a kutat�k 5-10 centire cs�kkentett�k, akkor m�r elt�r�s mutatkozott. A gumifal k�zels�ge miatt a tavi denev�rek egyetlen lisztkukacot sem tudtak elkapni, m�g a sk�la m�sik v�g�n elhelyezked� horgassz�r� denev�rek minden neh�zs�g n�lk�l "begy�jt�tt�k" a falt�l 5 centim�terre lebeg� l�rv�kat is. Ez alighanem a rep�l� �llatk�k �ltal kibocs�tott, a zs�km�ny pontos bem�r�s�re szolg�l� ultrahang frekvenci�j�val �ll �sszef�gg�sben.

A denev�r f�l�be eljut�, potenci�lis �nyencfalatot jelz� visszhang magasabb frekvencia eset�n pontosabban jelzi a zs�km�ny holl�t�t, mint alacsonyabb frekvenci�n. A vizsg�lt fajok k�z�tt a rekordot a horgassz�r� denev�r tartja: ultrahang impulzusa - amely t�bbnyire nem tart tov�bb 1 milliszekundumn�l - 135 kilohertzen kezd�dik, �s az emberi f�l sz�m�ra is �rz�kelhet� 16 kilohertzen �r v�get. Ezzel szemben a tavi denev�r, amely a gumifal k�zel�ben a legrosszabb hat�sfokkal vad�szott, a 75 �s 29 kilohertz k�z�tti s�vban bocs�t ki zs�km�nykeres� ultrahangot. Vagyis: min�l magasabb frekvenci�n kezd�dik a hangimpulzus, ann�l k�nnyebben k�pesek a denev�rek zavar� h�tt�r el�tt is felismerni potenci�lis zs�km�nyukat.

Nem kell f�lteni a h�tr�nyos helyzet� v�zi �s tavi denev�reket sem: a f�k �s bokrok k�z�tt ugyan h�tr�nyban vannak �gyesebb riv�lisaikkal szemben, �m �k nem csak erd�ben, de �l�vizek f�l�tt is vad�sznak. Ott pedig nagy biztons�ggal kapj�k el l�bukkal a repked� rovarokat, illetve "hal�ssz�k" ki �ket a farkukon l�v� rep�l�h�rty�val a v�zb�l. A t�k�rsima v�zfel�let oly m�don veri vissza a denev�rek ultrahangj�t, hogy a vad�szok f�l�be els�sorban a zs�km�nyr�l �rkez� visszhang jut el.